Telekommunikáció és a hatalom

1955

A hidegháború miatt a haditechnika vívmányai nagyon óvatos lépésekkel indultak el a hétköznapi felhasználás felé, de a tömeggyártásban rejlő üzleti lehetőségek legyőzték a félelmeket, és 1955-ben eljutott hozzánk a mikrohullámú sütő, 1956-ban a számítógép merevlemez meghajtó, ’57-ben a lézer, ’58-ban az integrált áramkör és így tovább.
Bár sok találmány szabadalmi bejegyzésekor nem derült ki, hogy a kifejlesztéshez tartozó kísérletek hol és mikor kezdődtek, de bizonyos hadászati berendezések tanulmányozásakor egyértelműen felfedezhetőek a későbbi szabadalmakban leírt technológiák.

A harctéren bevált rádiós összeköttetéssel kapcsolatos civil kísérletek viszont érdekes módon nem is annyira a mobilitás, hanem a kábelen történő jeltovábbítás veszteségei miatt erősödtek fel.
Erre bizonyíték, hogy már 1927-ben sikerül rádióhullámú transzatlanti összeköttetést létesíteni Amerika és Európa között, de a jóval korábbi, számos sikertelen próbálkozás ellenére csak 1956-ban sikerült tartós transzatlanti vezetékes kapcsolatot létrehozni, megfelelő erősítő berendezések közbeiktatásával Skócia és Újfundland között.

Míg Amerikát Marilyn Monroe és Arthur Miller frigyre lépése kötötte le, Magyarországot ebben az időben más események foglalkoztatták. A sztálinista diktatúra megdöntésére tett kísérlet fontos résztvevője a rádió volt.

1956. október 23-án reggel a Szabad Nép napilap, és a kommunista párt szócsöveként működő Magyar Rádió tényként adta hírül a diákok szervezett demonstrációját, ami ekkor még engedélyezve sem volt. Ennek hatására sok olyan szervezet tudott csatlakozni a tüntetéshez, akik egyébként nem is tudtak volna róla. A Magyar Rádió ostroma, a tüntetők rendelkezésére bocsátott kamu közvetítő kocsi, és a rádió 25-i visszafoglalása szintén kulcsfontosságú mozzanata az ’56-os eseményeknek, csakúgy, mint Nagy Imre kormányalapító beszéde 28-án, vagy 31-én a szovjet csapatok kivonásáról szóló híradások. November 1-én szintén a rádióban jelentették be a Varsói szerződés felmondását, az ország semlegességét, ekkor hangzott el Mindszenty József bíboros beszéde, és Kádár János ekkor jelentette be az MSZMP megalakulását.
November 4-én hajnalban az ungvári rádió a Szovjetúnió által kinevezett ellenkormány nyílt levelét sugározta, míg Nagy Imre a Kossuth Rádióban Budapest és az ország megtámadásáról, a szovjet invázióról számolt be.

Ettől a naptól kezdve a rádióban nem adtak hírt bizonyos dolgokról. Nem hangzott el, hogy a következő három évben mintegy 400 embert végeztek ki a forradalomban való részvételért, több mint 21 ezer embert börtönöztek be, 16-18 ezret internáltak. Beszámoltak ugyan az 1957. évi 4. törvényről, amivel lehetővé tették a 16 év feletti fiatalkorúak esetében is a halálbüntetés kiszabását, de elhallgatták, hogy hány esetben éltek ezzel a lehetőséggel, és hány száz embert állítottak szovjet hadbíróság elé, végeztek ki, és hány ezer embert deportáltak szovjet munkatáborokba.

Kádár János ekkor már pontosan tudta, hogy mekkora jelentősége van a telekommunikációnak. Az 1957-ben megalapított és állami kézben lévő Magyar Televízió minden műsorához az MSZMP hozzájárulása, engedélye, vagy kimondott utasítása volt szükséges. Ezért is tartott egy évig, mire a rendszeres sugárzás elkezdődhetett.

Míg nálunk a hatalom és a telekommunikáció ilyen öszefüggésbe került, Amerikában a Motorola felépítette mobil telekommunikációs birodalmát. A hadi ipari alapokra építve 1956-ban bemutatta első autóba szerelhető rádiótelefonját.

1960

Tranzisztoros világ

A tranzisztoros nyomtatott áramkörök tömeggyártásával új távlatok nyíltak a hordozhatóság felé vezető úton. Az elektromos berendezések stabilabbak, kisebbek lettek és sokkal kevésbé törékenyekké váltak, mint az üvegből készült vákuumcsöves elődeik.

Megkezdődött a táskarádiók korszaka, ami a Beatles együttes megjelenésével a beat korszak beteljesedését is jelentette, teljes szabadságot adva a fiatal, lázadó nemzedéknek.

Ugyanakkor folytatódtak az űrtechnikai fejlesztések és kézenfekvővé vált, hogy jelerősítő és továbbító berendezéseket, rádió adó-vevőket juttassanak az űrbe.

1962-ben juttatták Föld körüli pályára a Telstar 1 műholdat, ami az első telekommunikációs űreszköz volt, elsősorban telefonhívások, illetve a későbbiekben TV adások továbbítására.

Az ebben az évben megnyíló
Seattle Világkiállítás (USA. Washington állam) a hidegháború és az űrprogram jegyében zajlott, több mint 10 milliós rekord látogatottsággal.

Az 1957-ben fellőtt első műholdak történetétől kezdődően komoly számítások kellettek az éppen pályán lévő műholdak helyének pontos meghatározásához.
Ezeket a számítási algoritmusokat részben megfordítva viszont gyakorlatilag bármely jelfogó pontos helyzete meghatározhatóvá vált. Ez adta a GPS (Global Positioning System) kifejlesztésének alapgondolatát, ami a gyakorlatban 1964-ben valósulhatott meg, kezdetben viszont csak tengerészeti céllal.

Magyarországon ezekben az években indult a panel program, ami többszázezer, előre gyártott elemekből épített lakás átadását jelentette. Az infrastruktúra nehezen tudta követni ezt a fejlődést, így a telefonvonalakra hosszú évekg várni kellett.

1965

Kommunikációs „űr”

Annak ellenére, hogy a két nagyhatalom sorra lövi fel a műholdakat telekommunikációs és katonai céllal, (Oscar III. rádióamatőr műhold, Intelsat I. globális kereskedelmi telefon, TV és távíró- műhold, Molniya, szovjet (katonai) távközlési műhold, Orbita, szovjet műhold TV adás sugárzásához) a két hatalom közötti kommunikáció még igen óvatos és hiányos, mondhatni az országok között nagyobb az űr, mint odafent a műholdak között.
Az amerikai és szovjet műholdakat francia, majd kanadai műhold is követte.

1967-ben Moszkva a műholdakkal rendelkező országok közötti diplomáciai kapcsolatok korlátozását kérte, amivel ez az űr még tovább nőtt, de a fejlődésnek nem állta útját. Az első nemzetközi műholdas TV adás közvetítésén 400 millió ember láthatta többek között a Beatlest.

Ezt a nézettséget csak 1969-ben sikerült túlszárnyallni.

Neil Amstrong holdralépésének közvetítését 500 millió néző láthatta élőben.

Az űrbéli események, amerikai űrséta, Luna 9 hold szonda, Venyera 3 űrszonda és más rakétákról, űrkísérletekről szóló beszámolók elindították a filmesek fantáziáját és megszületett a máig népszerű Star trek sorozat.

1970

Kémkorszak

Ezekben az években – a TV erejének köszönhetően – Nixon nevéhez kötődtek a legfontosabbnak tartott események. Richard Nixon, az Egyesült Államok 36. elnöke nagyra tartotta a TV-t, és kínai, illetve Szovjetunió-beli látogatása során is a TV riportereit helyezte előtérbe, gyakran szerepelt a híradásokban. Ennek is köszönhető, hogy elsőként lépett fel a TV reklámok szabályozásának területén, és tiltatta be a cigaretta reklámokat. Ugyanakkor így gondoskodott arról, hogy politikai döntéseiről, a SALT tárgyalásokról, a vietnámi háború fegyverszünetéről, vagy az űrsikló program kezdetéről az egész világ tudjon.

Ugyan ez a nyilvánosság okozta politikai vesztét, amikor 1972-ben a Watergate ügy kirobbant. A telefonlehallgató berendezéssel kapcsolatos botrány számos krimi és kémtörténet alapjául szolgált.
A James Bond filmek is valós eseményekre, létező kémeszközökre és technikai berendezésekre épültek. A hidegháború idején valóban felerősödött a miniatűr rádió adóvevők, kamerák, diktafonok fejlesztésének trendje. Később a mobiltelefonok elterjedésével kezdték a gyártók nyilvánosan is használni ezeknek a fejlesztéseknek az eredményeit.

A nukleáris fenyegetettség mellett már nem jöhetett számításba egy fejlett ország ipari technológiájának nyílt háborúban történő megszerzése. Ezért az EP-3B kémrepülők és NÁTÓ kémműholdak mellett ebben az időben jelent meg az ipari kémkedés fogalma.

Még egy fogalom ebből az időből: 1974-ben jelent meg először az „internet” kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban, jóval megelőzve ezzel a személyi számítógépek korát.

Martin Cooper, akit a - gyakorlatban is használható - mobiltelefon feltalálójának tartanak, 1973-ban kezdeményezte az első mobilhívást.

A mikroprocesszor a számítástechnika zárt világából új területek meghódítása felé indult.

A Motorola 1983-ban forgalomba hozta az első kereskedelmi mobileszközt, a DynaTAC 8000X-et, amit az óta is úgy tartanak nyilván, mint az első olyan mobiltelefon, amit már bárki használhatott.

Ekkor még heves viták tárgyát képezte a Hi-Fi hangrögzítés rajongóinak körében, hogy képes-e a digitális technológia ugyanazt a tiszta hangzást reprodukálni, amit az analóg berendezések, de gyorsan bebizonyosodott, hogy a kettes számrendszerben minden korrekció megoldható, minden hang előállítható, szűrhető, keverhető, egyszerűen szabályozható, és ami a legfőbb, minőség romlás nélkül másolható, továbbítható.

A NEC P3-as amiatt lett történelmi jelentőségű készülék, mert ez volt az első ilyen nagy szériában gyártott készülék, és ez bizonyította be az óvatos piackóstolgatóknak, hogy igenis van igény a mobilkommunikációra.