Samsung: az Android első zászlósa

A trónfosztás szándékáról Kunos Balázs igazgatóval beszélgettünk.
 

- Mit mutatnak az első féléves zárások, tartjátok a második helyet? 

 

- Magyarországi és nemzetközi viszonylatban egyaránt sikerült megőrizni második helyünket, sőt, pozíciónkat szinte mindenhol tovább tudtuk erősíteni. Annak ellenére, hogy a mobilpiac jelentősen szűkült az első félévben, mi mégis közel annyi telefont adtunk el, mint a tavalyi év hasonló időszakában, vagyis piacrészünk tovább nőtt. Úgy tudom, az LG szintén növekedett, de például a Nokia elég sok helyen komoly piacot veszített, illetve profitmutatói is drasztikusan visszaestek. Azt hiszem, mindezek fényében eredményeink még inkább jelentősek. 

 

- Nemrég új koreai szereplő érkezett a mobiltelefóniába, azzal az ars poeticaval, hogy nem versenyezni jöttek, inkább rést tölteni, illeszkedni. Valóban létezik az a rés a mobilpiacon, amit a Hyundai esetlegesen betölthet? Van esélyük az olcsó, belépőszintű készülékeknek? Vagyis: van helye a Hyundainak? 

 

- Szerintem nincsen. Az olcsó készülékeknek egyelőre abszolút van létjogosultságuk, ami látszik is: ahogy a Nokia, az LG, úgy mi is tudunk olcsó és jó, tizenöt euró körüli készülékeket kínálni a felhasználóknak. Pláne, hogy ma már az ultra low-end kamerás telefonok is olcsón megvásárolhatóak. Nem hiszem, hogy egy olyan brand, melyet nem ismernek egyáltalán a mobiltelefóniában, és csak low-end telefonokra, illetve ún. réspiaci igények kielégítésére koncentrál, életképes maradhat. Ha arra gondolok, hogy mi történt az Alcatellel, vagy a Siemens-szel… Egy olyan küzdelemben, amely az erős és jól bevezetett, megbízható márkák versenyére épül, ezek a gyártók előbb-utóbb kihullanak, tönkremennek. Bár a Hyundai egy csomó más termékcsoporttal is foglalkozik, így egy ideig elvben tudja magát keresztfinanszírozni, vagyis elmondhatja, hogy jelen van. Kérdés, hogy pénzügyileg mennyi ideig éri meg presztizsből jelen lenni ebben az iparágban? Az alsó árkategóriában jellemzően igen alacsony árréssel lehet csak dolgozni, amiből nem lehet márkát építeni, legfeljebb rövidtávon piacrészt vásárolni. Ez tehát egyetlen gyártónak sem lehet hosszú távú érdeke. Kivéve, ha portfoliója szélesítésével, innovatív megoldásokkal, hatalmas marketing-invesztíciók segítségével megpróbálja a márkát feljebb pozícionálni. Kizárt, hogy a low-end készülékek eltartanának egy gyártót. 

 

- A Samsung miben hisz? Mi a fő fókusz a közeli jövőben? 

 

- Több fókusz is van. Úgy gondolom, hogy például a kamera szerinti megkülönböztetés már teljesen értelmetlen, hiszen a 2-3 megapixeles kamera hallatán senki sem esik hanyatt, számos készülékünk már 5-8 megapixeles kamerával kapható. Termékeink megkülönböztetésének tehát a kamera felbontás többé nem lehet az eszköze. Napjainkban alapvetően a felhasználói élmény válik egyre fontosabbá, és ehhez az érintőképernyő (touchscreen) lesz mindenképpen a legmegfelelőbb felület, épp az élmény fokozásáért – ez az alsó-közép kategóriától egészen a prémiumig értendő. Egyébként ezt mutatják a kutatások is: a slider után a piac egyértelműen elmozdul az érintőképernyős telefonok irányába, nagyon erős mértékben nő ezeknek a készülékeknek az aránya. Ez az a terület, ahol a Nokia klasszikusan nem erős - egyelőre. Érzékelhetően ez az a vonal, ahol mi erősebbek vagyunk, hiszen számos kutatás bizonyítja, hogy ötven százalék körüli piacrészünk van az érintőképernyős mobilok piacán. Nyilván ebben a kategóriában az iPhone, az LG Cookie, a Nokia 5800, vagy az N97 jöhetnek szóba még, de a Samsungnak most már van három, és nemsokára lesz még számos új érintőképernyős készüléke is, melyek segítségével szinte valamennyi fontosabb ár- és felhasználói szegmensben meg tudunk jelenni és domináns pozíciónkat meg tudjuk tartani.

Az okostelefonok kereslete és kínálata szintén dinamikusan bővül. Kezdetben csak a Symbian-os Nokiák, aztán a Windows Mobile-os HTC telefonok voltak jelen. Bár a HTC nem tudott megerősödni, mert kifejezetten réspiacra gyárt - drága készülékeket értékesítő cégről van szó. Ám a tavalyi Omnia sikeréből látszik, hogy a Samsungnak is van keresnivalója ezen a területen, így tehát az idén debütáló Windows Mobile 6.5-tel megjelenő Omnia II-nek is. Ettől a készüléktől nagyon sokat várunk. Az okostelefonok piacán az Android még az, melyben sok gyártó látja a jövőt: ezen a területen a Samsung úttörő szeretne lenni. Már kapható az első Androidos telefonunk, a Samsung Galaxy, ennek a modellnek az utódját, kedvezőbb áron, „trendibb” kialakítással, formával, Magyarországon is forgalmazzuk majd. Ez az érintésérzékeny készülék számtalan szolgáltatással párosítható majd, ahogy az előbb említett Omnia II. Tehát a jelszó egyértelműen az érintőképernyő lesz, aminek ernyője alatt léteznek majd különböző felhasználói igények kielégítésére fejlesztett, push E-mail, Active Sync, Wi-Fi, navigáció és számos egyéb szolgáltatást támogató, készülékek, és hasonló „finomságok”. 

 

- Az állandó újítás részeként láthatóan a widgetek is fontosak a Samsung számára. Hol látod ebben a kitörési pontot? 

 

- Fontosak a widgetek, mert hozzáadott értéket jelentenek, és velük a felhasználóknak nyújtott élmény tovább fokozható. A vásárlói élményeken túl az is cél persze, hogy ezeknek a letöltéséből a szolgáltatók is tudjanak bevételt generálni ARPU-t és szolgáltatási szinvonalat növelni. Mi ezen a területen a kezdetektől jelen vagyunk, és reményeim szerint a szolgáltatókkal közösen fogjuk tudni népszerűsíteni ezeket a szolgáltatásokat. Készülékgyártóként ehhez minden támogatást meg fogunk adni, és a widgetek letöltéséhez a Samsung Fun Club is fontos felületet biztosít majd. 
 

- Igen szoros és kiélezett a verseny a mobilinternetet érintve is. A Samsung beszáll a sebességversenybe? 
 

- Olyannyira, hogy tavaly év végén bevezettük első HSDPA USB modemünket, melyet aztán a Pannon kínálatában lehetett megvásárolni, de itt nehéz versenyezni a kínai, olcsó gyártók áraival. A szolgáltatók azt vallják, hogy a vásárló ezen a területen nem fizeti meg a márkát és az ahhoz kapcsolódó értéket. Szerintük a kártya a lényeg, vagyis maga az Internet szolgáltatás. Bár így is sikeres volt a karácsonyi eladás, tehát lesz HSUPA-s verzió. A Nokia és a Sony Ericsson is gyárt ilyen stickeket, nyilván nekünk szintén fontos a márka szempontjából, hogy elmondhassuk: ilyenünk is van. Ettől függetlenül nem ez a profilunk, ezért nem várjuk, hogy megváltjuk vele a világot. A készülékpiacon viszont számít a hozzáadott érték, a vásárlóknak itt fontos a márka. A felsőkategóriás telefonjainkban a 7.2-es HSUPA egyre elterjedtebb lesz. A portfoliónkról általában is elmondható, hogy készülékeink döntő része már 3G-s, nyilván kivételt képeznek a low-end és ultra low-end belépő készülékek, ahol a 3G egyelőre nem követelmény. Az alsó-közép kategóriától felfelé viszont már szinte mindegyik termékünkben benne lesz. Amelyikben nem, azt olyan piacokra gyártják, ahol a 3G nem elvárás.  
 

- 2011-ben kopogtatni fog a negyedik generáció nagyobb kereskedelmi hálózatokkal karöltve – gondolok itt az LTE-re... 

 

- A távoli jövőt nem feledve, jelenleg a közeli jövőre koncentrálunk, ami nem jelenti azt, hogy a negyedik generációs készülékekkel ne foglalkozna a Samsung. De ez nem publikus, legalábbis egyelőre nem az.  

 

- Ha újra a jelenben gondolkodunk: az i8910 HD megjelenésével a Samsung egy olyan csúcskategóriás készüléket dobott piacra, mellyel többek szerint abszolút a dobogó csúcsára került. Milyen érzés a jelen első helye? 

 

- Így, ahogy mondod, nagyon jó érzés. A Samsungnak midig is az volt az elképzelése és stratégiája, hogy egy olyan márkát építsen, ahol a vásárló megfizeti azt a prémiumot, ami a márka értékét jelenti a versenytársaihoz képest. Nyilvánvaló, hogy a piacrész és a prémium márka nem mindig van összhangban, ezért a piacrészesedés növelése érdekében nagyon fontos volt, hogy az alsó és középkategóriában is megerősödjünk. De szintén fontos az előbb említett i8910 HD, az Omnia II, az Android, a Touch Screen: ami az innovációról szól. Ha megnézed, a Nokiának idén láthatóan nagyot zuhant az átlagára, a profitja, mára már globálisan a piacrészesedése is csökkenő tendenciát mutat, ez azt jelzi, hogy nem tudott még megújulni – persze, ez nem jelenti azt, hogy nem is fog tudni. De most végre mi határozhatjuk meg az új trendet és ez nagyon fontos lehetőség. Ha ezeket ki tudjuk használni, akkor a márkánk tovább fog erősödni, hamarosan talán Samsungot fognak választani azok a felhasználók is, akik másra vágynak, mint a már-már unalmasnak mondható, megszokott készülékek. Ez már látszik azokon a piacokon is, ahol eddig a Samsung klasszikusan gyenge volt a Nokiához képest. A két gyártó közti rés egyre kisebb, és egyre nagyobb a különbség a Samsung valamint a Nokia átlagára között a Samsung javára. A Nokia főleg azokban az országokban erős, ahol jelentős az olcsó készülékek piaca: a 1208-as, a 1680-as, tehát a legalsó árkategóriájú telefonokat tudják nagy mennyiségben eladni. Nyilván a márkájuk ereje még komoly védelmet nyújt a számukra. Ha pl. a Közel-Keleten mobiltelefon márkát kell mondani, akkor az emberek zöme még mindig a Nokiát említi elsőként, tehát a spontán ismertségük borzasztóan magas. De szerintem ez is rövid időn belül változni fog. Ezért nagyon fontos, hogy ne a piac után menjünk. Az Androiddal, az AMOLED kijelzővel, amit az i8910 HD tud, vagy a HD minőségű videó készítési lehetőség biztosításával meg tudjuk mutatni, hogy mi ténylegesen előtte megyünk a piacnak, még akkor is, ha ezt a piacrészesedésünk nem minden esetben igazolja rövidtávon. Ez nem is baj, mert azt valljuk, hogy ilyen értelemben hosszútávon kell gondolkodnunk, és ez már többször bejött nekünk. Úgy érzem, a Touch Screen-ekkel magasabb fokozatba tudtunk kapcsolni, és látszik is, hogy átlendültünk egy bizonyos ponton, ami után rövid időn belül egyre több országban, így Magyarországon is, végleg megszűnhet a különbség az első és második helyezett között. Nem titkolom, hogy ebben az is segít bennünket, hogy a Sony Ericsson gyengélkedik. Viszont az kicsit megnehezíti a dolgunkat, hogy az LG-nek hasonló a stratégiája, a készülék portfoliója, árazásban pedig meglehetősen agresszív. Ők most piacot akarnak vásárolni maguknak mindenáron, bár látható, hogy Magyarországon a márkának nagyon nagy szerepe van a vásárlási döntés meghozatala során, talán nagyobb, mint az árnak. Ezért az LG és a Samsung versenye még nem olyan nagyon kiélezett. De a jövő még bármit hozhat, ezért nekünk nem csak a Nokia, hanem az LG is komoly versenytárs: ez a satu pozíció, ugyan egyáltalán nem kellemes, de legalább nagyon komoly munkára és teljesítményre sarkall, így nem fenyeget minket az elkényelmesedés veszélye. 
 

Bokor - Fekete Krisztina